Háló

A mesh angolul hálót jelent (hálószövet értelemben), de egyúttal egy olyan szabvány közvetlen megnevezése is, amely az Egyesült Államokból származik, és amelyet az adott anyag négyzethüvelykre jutó szemméretének száma határoz meg. Ennek alapján működik például a WHO is.

A mesh egy egység, amely egy adott anyagon található szemek (nyílások) számát jelöli négyzethüvelykenként. Ha például 25 mesh van, akkor ez 25 szemet jelent négyzethüvelykenként, a 150 mesh pedig 150 szemet jelent négyzethüvelykenként. Nyilvánvaló, hogy a 150 mesh esetén a szál sűrűbb lesz, és kisebb részecskék is fennakadnak rajta. Valójában a különböző méretű elemek szétválasztása az ezzel az egységgel definiált anyagok egyik leggyakoribb felhasználási módja.

Ha egy meshel definiált anyagot mikroszkóp alatt megnagyítanánk, az talán úgy nézne ki, mint egy építőipari acélháló. Lényegében egy rács, amely egymáshoz merőlegesen elhelyezkedő szálakból és köztük lévő résekkel (szabad tér) áll.

Számunkra – tehát az outdoor területén – a mesh egységgel meghatározott legfontosabb cél a szúnyoghálók szemszámának meghatározása. Itt lép a képbe a WHO, amely minimális szabványként 156 mesh értéket határoz meg a szúnyoghálók esetében. Néhány általunk kínált termék, például olyan cégek, mint a Lesovik, ezeket a standardokat messze meghaladják, 1000 és 1500 mesh körüli értékekkel.

A mesh alapján meghatározott anyag azonban nem feltétlenül teljesen egyenletes. Ilyen esetben jön a képbe valami, amit frakciónak lehetne nevezni, amikor is meg van határozva a legnagyobb és legkisebb szemméret (nyílás mérete) az adott anyagon belül. Például a 40/80 mesh vagy a 40-80 mesh azt jelenti, hogy az adott anyagon a szemek maximális mérete 40 mesh és minimális mérete 80 mesh (szemek négyzethüvelykenként). A frakciókat nagyobb méretarányban például kavics, homok és más ömlesztett anyagok esetében használják.