A fém keménysége egy adott anyag mechanikai tulajdonsága, amely kifejezi a teszttest felületébe való behatolás elleni ellenállást. Az értékeket MPa egységben vagy mértékegység nélkül adják meg, a Brinell, Rockwell vagy Vickers vizsgálati módszer alapján.
Ami a Rockwell keménységvizsgálatot illeti, ez egy statikus anyagkeménység-vizsgálat. Ezt a tesztet és annak egységesítését a mi normánk, a ČSN EN ISO 6508-1 is szabályozza. A teszt elve nagyon egyszerű – az indentor (vizsgálati test) egy meghatározott terhelési mértékkel behatol egy másik anyagba, és annak alapján, hogy milyen mélyen történt a behatolás, meghatározható az adott fém keménysége.
Az anyag terhelése előzetes és teljes formában történik. Különbségük abban rejlik, hogy az előzetes terhelés célja az anyag esetleges rugalmasságának a tesztre gyakorolt hatását minimálisra csökkenteni.
A Rockwell típusú jelzések és vizsgálatok esetében, a HRC típusnál, gyémántkúpot használnak indentorként, ami a HRA típusnál alkalmazott, azonban a HRA vizsgálattal szemben nemcsak 588 N erő alkalmazása történik, hanem jelentősen nagyobb, 1471 N erővel.

Forrás: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/3/35/Tvrdosti_C.png