Röviddel azután, hogy Irak megszállta Kuvaitot (mint ismeretes, ez 1990-ben történt), az amerikai védelmi minisztérium (US DOD) egy jelentős fenyegetéssel került szembe, amelyre akkor még nem volt egyértelmű válasza: nevezetesen, hogy nagy mennyiségű harcoló egységét sivatagi harcra alkalmas álcázó egyenruhákkal lássa el. Ez volt az az időszak, amikor a sivatagi "Pajzs" és "Vihar" műveletekben részt vevő katonai személyzet vagy a standard Woodland BDU-t viselte, vagy jobb esetben a hat színű sivatagi álcázó DBDU-t. Az USA hadserege azonban szerencsére már akkor felismerte, hogy ez nem tarthat örökké, ezért gyorsan fejlesztett egy új álcázótípust, amely alkalmas a sivatagba, de úgy tervezték, hogy jobban illeszkedjen olyan területekhez, ahol sokkal kevesebb a növényzet és túlnyomórészt homokosak. Ez vonatkozik olyan területekre is, mint Észak-Afrika vagy Nyugat-Ázsia. Ez a végső álcázó minta már 1989 körül prototípusokban megjelent, de teljes hivatalos bevezetésére csak két évvel később került sor, és néhány mintát a "Sivatagi Vihar" művelet során is kipróbáltak.

Az adott típus bézs és földbarna horizontális hullámvonalakból áll homokos háttéren. Ez az amerikai trikolor (melyet a katonák "kávéfoltnak" neveztek el) azóta sokszor másolva és használatba véve Nyugat-Ázsia más nemzetei által, valamint más országokban is világszerte, ahol aktuális és megfelelő ruhaviselet a katonák számára. Az első amerikai trikolor sivatagi álcázó mintát NYCO 50/50% kevertszövetre nyomtatták. Később kissé nagyobb méretben 100%-os ripstop anyagra, végül (1995-1996 körül) a továbbfejlesztett változatra (ripstop 50/50% NYCO anyag).