A vinilál egy mesterséges szövet, amelyet például hátizsákok gyártásához használnak. Szintetikus eredete ellenére úgy viselkedik, mint egy természetes rost.
A vinilál (amelyet például a svéd Fjällräven cég Vinylon F kereskedelmi néven emleget) előnye, hogy minimális impregnálást igényel. Amint ez a rost nedvességet kap (például esőben), megduzzad, ami paradox módon megerősíti.
Ez a szövet úgy van meghatározva, mint „lineáris makromolekulákból álló rost, amelyet polivinil-alkohol lánc acetilezés különböző szintjeivel alkot”. Ez meglehetősen bonyolultnak hangzik, és igazad van, nem egy teljesen egyszerű folyamat a vinilál gyártása. Ezt az anyagot (illetve anyagosztályt) már a 20. század 30-as éveiben feltalálták Japánban, amely Kína után továbbra is a második legnagyobb termelője.
A polivinil-alkohol rostokat, amelyeket az úgynevezett nedves fonalkelőállítási folyamattal gyártanak, oldható és nem oldható rostokra osztják. Textíliák gyártására (beleértve a lakástextileket is) csak az oldhatóakat használják. A nem oldhatókból például kötelek, hálók, vagy akár a kompozitok megerősítései készülhetnek az építőipar számára.
A vinilál előnyei közé tartozik a jó impregnáló tulajdonságain felül a korrekt ellenállása az ultraibolya (UV) sugárzásnak, amely más anyagokat gyakran lebont, valamint a vegyi anyagoknak. A vinilál anyagok magas kopásállósággal is rendelkeznek. Ezért használják olyan cégek, mint például a Fjällräven kültéri termékeikhez. Például az ikonikus Kånken hátizsákhoz már 1978 óta.
Érdekes, hogy lakosságarányosan valószínűleg Észak-Korea a legnagyobb vinilon termelő, ahol néhány „nyugati” ruházati cikk tiltott (például a farmerek), és helyettük vinilonból készült „egyenruhákat” használnak.