A „Kolimátor” kifejezés ugyanazt jelenti, mint a reflexiós irányzék. Mindkét esetben kis- és közepes fegyvertechnikában használt optikai eszközökről van szó (manapság általában pisztolyokon, revolvereken, gépfegyvereken és támadó fegyvereken találhatóak – itt néha még be is vannak építve, például az FN P2000-nél), amelyeket a fegyverre rögzítenek megcélozva a célzás helyettesítését. Kiváló alternatívát jelentenek a hagyományos fegyver irányzékokkal szemben, mivel a kolimátoroknak van egy alapvető előnye: az embernek nem kell folyton a fegyver és a cél között fókuszálnia és fordítva.

Hogyan működnek a kolimátorok / reflexiós irányzékok?

Zárt reflexiós irányzékok / kolimátorok zárt formájukban nagyon hasonlítanak a hagyományos távcsövekre, de valójában más elven működnek. A távcsövet mindig lencsék sora alkotja, amelyek az ábrát vetítik, ezért a célkereszt egy optikai rendszer egyik fókuszpontjába kerül. Ezzel szemben a kolimátorok csak egyetlen elemből (lencse vagy tükör) és fényforrásból + általában félig áteresztő üvegből állnak. A lencse csak a fény kolimálására szolgál (folyamat, amely során keskeny, párhuzamos fénysugarakat hoznak létre különböző szögben érkezőkből), és az ábra nem megy át rajta.

A kolimáció tehát egy optikai átalakítási folyamat, amely a különböző szögben érkező fénysugarakat (teoretikusan végtelen fókuszú sugarakat) párhuzamossá alakítja. Amikor a kolimált sugarakból álló célkereszt félig áteresztő tükör üvegen keresztül vetül, az azonnal visszaverődik a szemre, és beleilleszkedik a látott képbe. Ennek a képnek a fókuszsíkja végtelenben van, ami azt jelzi, hogy ugyanabban a fókuszsíkban van, mint a látótér összes többi tárgya. Biológiai korlátaink miatt (a 10 m feletti képeket végtelen távolságúnak érzékeljük), úgy érezzük, hogy az azonos mélységélességről ismert.

A reflexiós irányzékok / kolimátorok fényforrásai különbözőek lehetnek. Korábban kis izzókat használtak. A legmodernebbeknél már kizárólag lézerek és LED-ek működnek. Vannak azonban modellek, amelyek kizárólag a környezeti természetes fényt (azaz a Napot) használják.

Mióta használják a kolimátorokat / reflexiós irányzékokat?

Bár valaki talán nem is akarja elhinni, hogy az első hasonló reflexiós irányzékokat / kolimátorokat már a 20. század elején elkezdték használni. Akkor még jóval nagyobbak voltak, és csak nehézfegyverekkel lehetett őket használni (járműveken és repülőgépeken), amelyek olyan helyek, ahol a gyors célzás teljesen kritikus. Kezdetben a könnyű kézifegyvereken nem használták őket, éppen az áramhálózattól (és így az elemektől) való függésük miatt.

A helyzet azonban 180 fokos fordulatot vett a múlt század hetvenes éveiben: ekkor jelentek meg az első LED-ek, amelyek olcsók, egyszerűek és energiatakarékosak voltak. Emiatt a reflexiós irányzékok / kolimátorok később kisebb fegyvereken is elterjedtek. 

Manapság a reflexiós irányzékok / kolimátorok a legtöbb modern harci repülőgépen megtalálhatók, ahol ismert eszközök formájában HUD-ként jelennek meg. Természetesen a modern hadseregek támadófegyverein is, amelyek közül néhányan már standardnak számítanak a normál fém irányzékok és bármilyen optika helyett. Számos gyártó ezért egyenesen integrálja őket a fegyverekbe, mint például az FN P90 esetében.

Hogyan osztályozzuk a kolimátorokat / reflexiós irányzékokat?

• Átlátszó reflexiós irányzék / kolimátor – az átlátszó kolimátor a legtöbb esetben használt típus, amely a kolimált kép reflexiós üvegen való tükröződésén alapul. Néha a reflexiós üveg görbült, ezért egyben helyettesíti a kolimációs lencsét is (az ábra egyszerre kolimálódik és tükröződik). Ez arra utal, hogy kialakításuk radikálisan egyszerűsödhet. Az átlátszó típus előnye, hogy szinte nem korlátozza a látóteret, így a lövő nagyon jól eligazodik a környezetében. Ezzel szemben kissé áteresztő lehet a fény az adott darabon keresztül a lövés irányába, ami demaskírozhatja a lövőt. Az átlátszó típus, bár a korábbi módszerrel készült, újrafókuszálás révén oldja meg ezt, ami költségesebb.
• Átlátszatlan reflexiós irányzék / kolimátor – a kolimátorok olcsóbb változata. Itt a reflexiós üveg + lencse helyett csak egy görbült tükör van. Ez kedvező hatással van az alacsonyabb árára. Az átlátszó típushoz hasonlóan itt sem merül fel probléma az ellenség felé irányuló potenciális fényáteresztéssel. Néhányan zavarónak találják, hogy az átlátszatlan kolimátor mindkét szemmel célozva, mivel az az a szem, amelybe a célkeresztet vetítik, blokkolva van, és nem lát a célra. Ha azonban mindkét szemmel nézel, a két szem képe látszólag összeolvad, és a célra vetül, amit a másik szem lát. Az olcsóbb típus azonban más áldozatokkal is jár – a lövő elveszíti a látótere egy részét, így nem rendelkezik akkora rálátással a helyzetre. Továbbá a célzás egy szemmel problémássá válhat más, nem optimális fényviszonyok között. Bármilyen látáskárosodás esetén pedig nehezebb célzásra számíthat, (akár ellehetetlenítheti a célzást). Mindezek azok az okok, amelyek miatt az átlátszatlan kolimátorok ma már egyre kevésbé elterjedtek a piacon.
• További kategóriák: a kolimátorok osztályozhatók nyitottságuk szerint (csőszerű kolimátorok, amelyek szerkezetükben nagyon hasonlóak a hagyományos távcsövekhez) / zártságuk szerint (általános kolimátor), vagy az alapján, hogy milyen stílussal vetítik a képet (holografikus és hagyományos), stb. stb.