Hol van észak és hol van dél? Kelet? Nyugat? Fejből, segédeszköz nélkül ezt csak érzésre lehet megbecsülni. A navigáció kérdése már az ókori civilizációkat is foglalkoztatta. Ezen probléma megoldására jött létre az úgynevezett iránytű. Az iránytű egy eszköz, amely egy mágnesezett tű segítségével mindig megőrzi az északi irányt. A folyadékkal teli tartály alján található az iránytű rózsa, amely meghatározza a többi égtájat. Az első iránytű valószínűleg egy magnetit darabból készült, amelyet nem mágneses alapon, vízzel teli tartályban helyeztek el. Legalábbis így írják le a negyedik századból származó kínai feljegyzések.

Tű és levél

A természetben egy egyszerű tű is szimulálhatja az iránytű funkcióját. A tű, miután megdörzsöljük, mágnesessé válik, így átalakul az iránytű tűjévé. A tűt például egy levélre helyezzük, és azt a nyugodt víz felszínére tesszük. A mágnesezett tű észak felé mutat. Több hasonló alternatíva is létezik - de a legegyszerűbb, ha van magunknál iránytű. Kicsi, könnyű, nyakba akasztható vagy zsebre tehető. Nem túlzás azt mondani, hogy ez a legjobb társunk a természetben való navigáláshoz, térképen való tájékozódáshoz és irányok meghatározásához. Számos forma és verzió létezik, sőt a modern iránytűk már nem csak a föld mágneses terére támaszkodnak, mint elődeik.

Iránytű és tájoló

Az iránytű továbbfejlesztett változata a tájoló. Gyakorlatilag ugyanarról van szó. Még mindig ott van az iránytű rózsával ellátott tű az alján, amely északra mutat. Még mindig egy kisebb, nem mágneses anyagú tárgyról van szó, amely olajjal vagy más anyaggal van töltve. Ennek ellenére a tájoló jobb társ. A cseh feltaláló Josef Ressel fejfájását okozta a természetben való navigáció. A térkép állandó követését és az irány tartását szerette volna egyszerűsíteni, ezért találta fel a tájolót. Ennek lényege egy iránytű, amely egy műanyag lapocskán van elhelyezve, amelynek közepén egy nagy nyíl található. Ez a nyíl az azimut meghatározására és követésére szolgál. Azimut... mi?

A tájoló használata

Azimut egy irányított szög, amelyet egy adott irány és az északi irány zár be. Ennek segítségével a tájolón követhetjük azt az irányt, amit a térképen kijelöltünk. Ennek a tájékozódási előnynek köszönhetően a tájolóval és térképpel szinte bárhova eljuthatunk. Csak a saját erőnk és lehetőségeink korlátoznak minket. Hogyan állapítjuk meg az azimutot? A térképet észak alapján tájoljuk, majd a helyzetünk és az északi irány alapján meghatározzuk annak a pontnak az azimutját, ahova el akarunk jutni. Az azimut az iránytű forgatható talapzatán van feltüntetve. Ha a tájoló tűjét a tájoló alján lévő jelölésben tartjuk, eljuthatunk a kívánt ponthoz.

Iránytű vagy tájoló?

Ez attól függ, hogy mire van szükségünk. A hagyományos tájékozódáshoz, ahol tudni kell, hol van észak és hol dél, egy sima iránytű is elég. Ez egy kicsit kisebb, mint a tájoló, és erre a célra teljesen megfelelő. Másrészről, ha tájfutást tervezünk, vagy térkép alapján szeretnénk a természetben barangolni, akkor a tájoló jobban megfelel. A jobb tájékozódási képességen és az azimut meghatározásán kívül általában nagyítóval és más segédeszközökkel is fel van szerelve, ami a bonyolultabb túrázók számára is örömet okoz.