Ami a túlélést illeti, a téli forgatókönyv valószínűleg a legnehezebb helyzet, amibe belekerülhetünk. Mivel szándékosan gyakran előfordul, nem szabad alábecsülnünk, és még nagyobb figyelmet érdemel, mert már a legkisebb részlet alábecslése is elég, hogy ne érjünk meg egy reggelt.

Bár a téli tájak rendkívül romantikusnak és csodálatosnak tűnhetnek, ami a kemény és valóságos túlélést illeti, a körülmények egyenesen pokoliak: mindenhol köd van, a víz megfagyott, a növények gyakorlatilag nem nőnek, az állatok hibernáltak vagy máshová vándoroltak... Másrészt télen az embernek nem kell foglalkoznia a kullancsokkal, és az étel szinte korlátlanul eláll egy faágon vagy egy edényben.
Ha megnézzük az emberiség történelmét, rájövünk, hogy a téli időszak túlélése során az embereknek valóban a legnagyobb problémáik voltak. Ma is, a hideg időjárással jellemezhető területeken az erre való felkészülés hagyományosan egész évben zajlik: például, ha valahol Alaszkában nem fog elegendő halat a túléléshez, akkor nincs szerencséje, és télen a jégen is kell halásznia (ami egyébként rendkívül veszélyes a barlangok miatt).
A tél egyszerűen az az időszak az évben, amikor a legtöbb nemzet, ember és különböző etnikumok a legjobban küzdöttek a természettel a túlélésért – elég volt egy rossz termés, és az egész törzs éhezett. A modern ember megint csak hozzászokott ahhoz, hogy az állam gondoskodik róla szükség esetén, ha adót fizet, ami persze lehet, de nem kötelező, végül is, éppen a tél az, ami szó szerint a rossz logisztika szimbóluma (lásd Napóleon Oroszországban).
Valószínűleg minden gyermek már az óvodában megismeri az alapokat, hogy miért olyan kellemetlen az ősz, de végül is egy túlélési magazin vagyunk, ezért inkább mindent kicsit részletesebben említünk és megvitatunk a túlélésed szempontjából valamilyen extrém hideget.
A tél első problémája, amelyet elétek állít, a (már a nevéből is adódóan) a hőmérséklet extrém csökkenése mélyen nulla fok alá (még Magyarországon is viszonylag gyakori a síkságokon -20° C körüli hőmérséklet, helyenként akár még hidegebb is lehet), ami természetesen azt jelenti, hogy az állandó testhőmérséklet fenntartása alvás közben különösen nehéz, és folyamatosan foglalkozni kell vele, fűteni és figyelni a tüzet. Persze napközben könnyebb melegen maradni a munka révén (hiszen több wattot generál ilyenkor az ember, mint alvás közben, logikus módon).
A hideg évszak nem csak ezért okoz nehézségeket; probléma az is, hogy a növények túlnyomó többsége már rég megkezdte a nyugalmi állapotát, nincsenek terméseik (Magyarországon itt-ott nő néhány téli gomba), és már nem szolgálnak olyan hasznosan friss élelmiszerforrásként, mint nyáron, amikor gyakorlatilag minden növény magokat és terméseket érlel. Gyökeret találni biztosan lehetséges, de ez tökéletes növényismeretet igényel, ráadásul fennáll annak a veszélye, hogy összekeverjük egy másik növénnyel. Talán egyszerűbb a fenyő gyökereit enni, amelyet mindenki felismer, és Magyarországon rendkívül bőségesen megtalálható.
Mivel télen az ember nem rendelkezik leveles zöldségekkel (még ha az őszi időszakban a fák nem is hullatnák el leveleiket, az első nagyobb fagyban akkor is elveszítenék), a C-vitamin bevitele érdekében a terméseket kell keresnie (csipkebogyó, vadalma, ...) és fenyőfák ágait – Magyarországon ezek főképp az ismertebb fenyőfák (korlátozzuk magunkat a jegenyefenyőre, lucfenyőre és erdeifenyőre, mivel a tűlevelek közötti piros bogyó mérgező tiszafát jelez).
És ne felejtsük el, hogy amit a növényekről már elmondtunk, gyakorlatilag ugyanaz elmondható az állatokról is – a többség télen alszik/az őszi zsírtartalékaiból táplálkozik (mókusok, sünök, medvék, …), és csak időnként vadászik valaki néhány naponta (farkasok, rókák, ...). Nem kevesen közülük bár nem alszanak, elindulnak melegebb éghajlatra a déli területekre (ez főleg és csak a madarakra vonatkozik), vagy legalábbis alacsonyabb területekre valahonnan a legmagasabb hegyekből.
Összességében tehát minden két kulcskérdés körül forog: melegben maradni és legyen mit enni és inni.

Nagyon jó zsírok, cukrok és fehérjék forrásai a tűlevelűek és azok gyökerei, kérgei és tobozai. Ügyeljen arra, hogy valóban lucfenyőről, jegenyéről vagy erdei fenyőről legyen szó, és ne valamilyen dísztűlevelűről (például a piros bogyós tiszáról), mert a mérgezéssel való küzdelem komoly túlélési helyzetben szinte biztos halálos ítélet (még ha csak „rosszul” is van, akkor is jelentősen megnehezítheti minden további tevékenységét és akcióját).
A modern technológiák és a gáz- vagy elektromos kazánok csak egy gombnyomásnyira vannak a civilizáció hőjétől, de csak akkor működnek, ha van áram. A jó szigetelés pedig gondoskodik arról, hogy a hő nagy része otthon maradjon. Az egész annyira egyszerű és mindennapos, hogy az ember nem is gondol rá, és a legnagyobb élmény akkor éri, amikor télen egész napra kikapcsolják az áramot, és fenyegeti a fűtés lefagyása (különösen probléma ez valahol a házban, amikor az ember nincs ott állandóan, hogy ezt megelőzze).
Ami a túlélést a szabadban illeti, az természetesen állandó probléma, mivel víz nélkül az ember néhány napot bír ki, étel nélkül néhány hetet, de hő nélkül három percen belül bajba kerülhet, ha „beleesik” a jég alá és nem tudja időben meggyújtani a tüzet.
A lehetőség a tűzgyújtásra még stressz alatt és teljesen átázva is valóban rendkívül fontos, sőt teljesen kulcsfontosságú. Még Csehországban is évente néhány ember megfagy - itt senki sem hal meg se szomjan, se éhen, így ha otthon hagyod a konzervet, semmi sem történik, a meleg a fontosabb.
Valószínűleg észrevetted, hogy a sarkkörön túli indiánok naponta többször isznak valamit egy üvegből. És nem, az alkohol nem jó ötlet hideg esetén: bár sok kalóriát tartalmaz, a hőt a test közepéről a szélek felé irányítja (kitágítja a hajszálereket), ami teljesen ellentétes hatást vált ki. Ha a tűz mellett iszol, az egy dolog, de az „átmelegedésre” ivás valójában nem melegít a nagy hidegben, hanem lehűt. De visszatérve az indiánokra, fókazsírt isznak, mert az hőt és energiát ad – és neked is így kellene cselekedned: hagyd a csokoládékat, tésztákat, instant leveseket, gulyáskonzerveket és hasonló junk foodokat (gyakorlatilag csak cukrok/víz – többnyire 60-70% körül) és hordj a hátizsákodban legalább 4-5 dl kedvenc növényi vagy állati zsírodból (természetesen vihetsz tepertőt is, de az nem melegít annyira, mint a meleg olaj...). A zsír jobb, mint a fehérjék vagy cukrok, mert grammra számítva messze a legtöbb kalóriát tartalmazza (nagyjából kétszer annyit). Szóval, abban az esetben, ha bejuttatod magadba (és meg is tartod), egy üvegben rendelkezésre áll egy napi és éjszakai túléléshez szükséges energia (fél liter zsír = jó pár ezer kalória). Ugyanis ha lefekvés előtt vagy a nap folyamán néha kortyolsz az olajos üvegből, hamarosan rendelkezésre áll az emésztéséből származó hő (az emberi szervezet az elfogyasztott étel energiájának úgy 11-12%-át csak hő formájában alakítja át), amit rendszeresen kellene tenned a szabadban, mivel az étel emésztése egyrészt növeli a hőkomfortodat másrészt pedig radikálisan növeli a túlélési esélyeidet - különösen, ha hideg van, és valahol a szabadban alszol. Természetesen nem árt előre gyakorolni, és néha megpróbálni egy kicsit, hogy később ne legyen tőle rosszul...

Egy ösvény követése nem feltétlenül a legjobb módja annak, hogy kijussunk az erdőből – sok erdei ösvény ugyanis rendszertelenül tekereg a tájon, csak az év bizonyos részeiben használatosak, és ellenkező irányba vezetnek, mint amire szükségünk van, … Térkép és iránytű nélkül pedig bármilyen téli utazás gyakorlatilag lehetetlen, sőt veszélyes is, a rendszeresen felhős égbolt miatt és annak hiányában, hogy más módon (nap, csillagok) meghatározhatnánk az irányt.
Készüljön fel arra is, hogy a tűz kandalló nélkül viszonylag hatástalan hőforrás, így akár 2-3x annyit is elégethet, mint otthon a csúcstechnológiájú kazánban.
Valószínűleg mindenki tisztában van azzal, hogy télen melegebben kell öltözködni, mint nyáron, azonban van néhány apróság, amire érdemes odafigyelni. Az alap a réteges öltözködés, valamint a rétegek levétele és felvétele attól függően, milyen tevékenységet végez éppen (a faaprítás biztosan jobban felmelegít, mint egy vadcsapás mellett ülni).
Az ember legkönnyebben nappal melegszik fel éppen a gyakorlatilag folyamatos munkával, de ennek akkor sem tudunk kibújni egy túlélési helyzetben, ez természetesen nem egy baráti grillezés! Azonban a munkához energiára van szükség, ezért kell valamit enni is: amivel ismét az előző bekezdéshez jutunk a zsírról.
Még ha egy meleg szobában, a számítógép előtt ülve nem is tűnik úgy, télen is túlmelegedhet. Ekkor izzad a teste és meg kell szárítania a ruháit. Ideális esetben ennek elkerülése a cél (lásd a ruhák levevésének és visszaöltésének módját), mert ez veszélyezteti önt (jön a jeges éjszaka, és ön a lassan megdermedő verejtékben átázott) és feltartóztatja (meg kell száradnia, ahelyett, hogy valami hasznosabb dolgot tenne, például további élelmet keresne – még néhány megfagyott csipkebogyó is remek találat!). Ha már túlmelegedett, érdemes kihasználni ezt a lehetőséget, például a hó megolvasztására egy italos palackban, amit a kabát zsebében tart.
Ami a tűzgyújtást illeti, tartson magánál a zsebében vagy a túlélőcsomagban legalább három módszert, ahogyan ezt megteheti: gyufa (lehetőleg viasszal bevont a nedvesség ellen), öngyújtó(k) és tűzszerszám, és használja azt a módszert, amelyik a legközelebb áll Önhöz.

Ha talál egy téli vadászbódét, kunyhót vagy sífelvonót, akkor természetesen maximálisan használja ki, mint improvizált menedéket, majd hagyja azt ideális esetben olyan állapotban, amilyenben találta. És ha csak egy kicsit is lehetséges, próbáljon meg távcsővel a környezetében egy másik civilizációt felkutatni.
Ne hagyja figyelmen kívül a jó sapka sem, mivel a vérének 25%-a éppen a fejben van, és a hő itt távozik leghamarabb.
A legjobb védelem a hideg ellen a tűz, ha nincs, akkor nem marad más, mint egyetlen lehetőség a hálózsák és szükség esetén körülbelül óránkénti mozgás.
Ne feledje azt sem, hogy amikor tényleg az élet a tét, elveszítheti képességeit, vagy ezek jelentősen csökkenthetők. Más dolog otthon tüzet gyújtani kovakővel a kertben száraz fával és tökéletes körülmények között, és megint más, amikor éppen beleesett a patakba és kontrollálhatatlanul reszket. Próbálja meg legközelebb, még ha éppen influenzája is van, csak pizsamában a hóba kimenni, és ilyen állapotban tüzet gyújtani, a tapasztalat rémisztősége hasonló lesz, és amikor valamikor igazán az élet / egészség a tét télen az erdőben, már nem lesz annyira sokkoló és meghökkentő, mert ezt az érzést már ismeri, és „hamarabb összeszedi magát”… És valószínűleg azt is észreveszi, hogy amikor az ember stresszes, és nem éppen a legjobb kondícióban van a hideg és az éhség miatt, könnyen hozhat rossz döntéseket (menjen vagy ne menjen az úton, vagy inkább még egy kicsit este és várjon a menedékhelyre), ami miatt később bánhatja és egészségbe kerülhet.
Télen nincs gond a mindenféle repülő férgekkel, ezért hagyjon otthon minden hasonló dolgot, ami egyébként feleslegesen foglalna helyet a hátizsákban / KPZ – mindenféle szúnyogriasztó spray, kullancs elleni készlet, szúnyogháló, … Valóban felesleges az erdő közepén rájönni, hogy a felszerelésének fele még a múlt nyári akcióból maradt, amit elfelejtett kivenni a szezon végén.
Ha ágakból épít téli menedéket, hogy megvédje magát a legrosszabbtól, ne feledje, hogy minél kisebb, annál könnyebben fel tudja melegíteni a testhőjével. (Ha van néhány melegítő mécsese, a helyzete máris vidámabb lesz – lehet rajta ételt főzni, tűlevelekből és csipkebogyóból teát készíteni, tüzet hozni, szárazra szárítani a nedves gyufákat, és 30-50 W hőt és fényt ad, ...).

