Valamikor régen a szabad ég alatt való alvásra puha alapot használtak. Egyszerűen kiválasztották a legpuhább és legsimább helyet, természetes anyagokat, például füvet, mohát helyeztek rá, és aludhattak. Ma már kicsit elkényeztetettek vagyunk. A szabadban való alvás ágy nélkül, kemény földön való ötlete gyakran szó szerint megrémít minket. Ezért viszünk magunkkal kirándulásokra úgynevezett karimatákat. Az eredeti habos változattal a Karrimor cég állt elő, ezért a karimata név. Azóta azonban eltelt néhány év, és a klasszikus karimaták lassan eltűnőben vannak. Helyüket a önafelfújó karimaták vették át.

Önafelfújó? Tényleg?

Az egész koncepció sci-fi műfajú filmre emlékeztet, és a valóság nagyon vonzó. Ezek a karimaták a legjobb utat kínálják a szigetelés, kényelem és méret számára. Hogyan sikerült minden tulajdonságot egyben kombinálni? Főként az anyagnak és a nagyon jól kiválasztott szigetelő anyagnak köszönhetően, de erről majd később. Először is meg kell ismernünk a karimatát. Gyakorlatilag még mindig ugyanaz a szándék – kellemesebbé tenni a természetben való tartózkodást. Kiterítve a karimata mérete az idősebb testvéréhez hasonló. Ideális esetben körülbelül 60 x 200 centiméter. Nagyon érdekes a mérete összecsomagolt állapotban. Míg a hagyományos karimatát kellemetlen és rosszul tárolható nagy átmérőjű henger alakra kellene tekerni, ezt egyszerűen 60 x 22 centiméter méretre csomagoljuk. Lenyűgöző, nem igaz? A súlya kicsit nagyobb, lehet akár 1,5 kilogrammos, de akár 3 kilogrammos is. Mindezt azonban a nagyszerű tulajdonságok kiegyensúlyozzák. Hogyan működik egy ilyen karimata a gyakorlatban?

Kinyitni és becsukni

A gyökerektől és kövektől mentes, minél simább felületű hely kiválasztása után, kiteríthetjük a karimatát. Az egyik sarkában speciális szelep található. Ezt a szelepet elforgatással kinyitjuk, és a karimata kezd felfújódni. Ezt a rendkívül nyitott pórusú habszivacs anyag teszi lehetővé, amely áthatolhatatlan szövetben van zárva. Zárt szelep mellett, összecsomagolt állapotban, ezek a pórusok össze vannak nyomva. A szelep kinyitása után azonnal tágulni kezdenek, és magukba szívják a levegőt – a karimata felfújódik. A felfújt karimatát saját erőből fújjuk fel a kívánt keménységre, hogy a lehető legjobb kényelmet biztosítsuk – majd lezárjuk a szelepet. Reggel újra kinyitjuk, és elkezdjük a karimatát az egyik végéből feltekerni, hogy a lehető legtöbb levegőt kiszorítsuk belőle. A karimata végső mérete főként a hajtogatás precizitásán múlik. Figyeljünk a karimata felfújására. Nehogy túlfújjuk, mert feleslegesen kemény lesz.

Sokféle létezik

Tényleg sokféle önfelfújó karimata létezik. A legolcsóbbtól a legdrágábbig. Főként a vastagságukban különböznek, ami részben meghatározza az alvási kényelmet is. A klasszikus, elérhető karimaták vastagsága általában 2-4 centiméter. Sajnos a legkényelmesebbnek a 8-10 centiméteresek számítanak. Ez a vastagság azonban a karimata teljes súlyára is hatással van, amit figyelembe kell vennünk. Ha hátizsákban szeretnéd hordani, jobb, ha például 3,8 centiméteres vastagsággal elégedsz meg. Ez a vastagság, jó anyaggal és ésszerű felfújással megfelelő kényelmet biztosít az alváshoz. Az önfelfújó karimaták esetében a szigetelő maga a levegő, ami zseniális. Vásárláskor mindig figyeljünk a csúszásgátló karimata bevonatokra, amelyek hasznosak lehetnek lejtős felületen alváskor. Vizsgáljuk meg a szelepeket is. A műanyagok könnyen eltörnek, a fémszelepek jobbak. A szelepekről említeni kell egy különleges szerkezetet is, amely megakadályozza, hogy a szennyeződések eltömítsék őket. A helyes kiválasztás függ a testsúlyunktól is. Például 70 kg nem sok egy 4 cm magas karimatára, de 110 kg már nagyobb vastagságot kíván – körülbelül 6 centimétert.