Az ANSI Z87.1 szabvány meghatározza az emberi látás védelmének standardjait napszemüveg viselésekor. Ezeket a normákat, amelyek különböző védelmi területeket foglalnak magukban, az Amerikai Nemzeti Szabványügyi Hivatal (ANSI) határozta meg. Ezek a lehető legobjektívebb módszerek a látásvédelem mérésére, és nyolc egymástól független teszttel osztályozzák őket.
Ha a szemüveg megfelel mindezen teszteknek, a gyártó jogosult az ANSI Z87.1 szabványnak való megfelelést a termék leírásában feltüntetni. Az egyes tesztek a szemüveg ellenállóságát vizsgálják a mechanikus hatásokkal szemben, optikai tulajdonságaikat valamint a UV-védelem mértékét.
Az ANSI Z87.1 szabvány keretében konkrétan az alábbi résztesztek szerepelnek:
Prizmatikus erő és kiegyensúlyozatlanság tesztek mérik az esetleges elmozdulásokat, amikor a fény sugarai áthaladnak a napszemüveg lencséin. Az első teszt mindkét szemet egyszerre vizsgálja, míg a második mindkettőt külön-külön.
Fénytörés tesztje méri a torzítás mértékét (a megfigyelt objektum nagyítása vagy kicsinyítése) a fény beesésekor.
Az esetleges asztigmatizmus abból adódik, hogy a szemüveg elválasztja a fény sugarait, és némelyik eléri a retina előtti, míg mások mögötti területet, ami torzítást eredményez. Az asztigmatizmus tesztje ezt a torzítást méri, amelynek természetesen a lehető legkisebbnek kell lennie.
Felbontás tesztje mérik az élességet a szemüveg használatával – minél alacsonyabb az élesség, annál inkább egybeolvadnak a megfigyelt tárgyak.
Végül a szemüveg, amely megfelel az UV sugárzás elleni védelem tesztjének, hatékonyan blokkolja mind az UV-A és UV-B sugárzás komplex spektrumát, mind a káros kék fény részét. Az olcsóbb megoldás a gyártók számára, hogy az UV-védelmet egy védőfólia felragasztásával kezelik az üveg felületére. A drágább megoldás az UV-védelem közvetlen beépítése a lencsékbe.
Az ANSI Z87.1 szabvány olyan standardokat hoz magával, amelyek alapján napszemüveget választhat. Ezek a standardok ugyanis objektív mércéje a szemüveg minőségének.