Az „tea” szó, illetve a név a kínai (mandarin és kantoni) nyelvjárásból származik. Ez egy ital, amelyet a teanövény leveleinek forró vízzel történő áztatásával készítenek, és gyakran társasági eszközként vagy egészséges formában is kínálják (a cukrozatlan zöld tea egész nap fogyasztható a túlzottan cukros üdítők helyett).

Miből készíthetek teát?

Még a legkisebb gyerek is tudja, hogy a tea teanövényből készül és csak vízzel le kell önteni, a zöld- és gyógyteák elkészítése gyakran valamilyen speciális módszert igényel, ha csak a legjobbat szeretnénk kinyerni belőle – elég, ha a zöld teánál csak pár fokkal eltérünk, és az máris elviselhetetlenül keserű lesz.

A természetben számos egyéb, teákhoz alkalmas növényt találhatunk: csipkebogyó (egész évben kiváló C-vitamin forrás), bodza, homoktövis, nyírfa, csalán, hársfa stb. De ez csak szezonálisan, ugyanúgy, mint a legtöbb fánál, növénynél és gyógynövénynél nálunk. Szerencsére tűlevelűek is vannak - fenyő, jegenye és fenyőfa - amit mindenki felismer, és ha apróra vágjuk a tűleveleket, frissítő és egészséges teát nyerhetünk. Kérgű teákat is készíthetünk bármikor (tölgy, fűz stb.).

Melyik tea a legegészségesebb, és mi az egészségre gyakorolt hatásuk?

Sajnálatos módon jelenleg nem túl örömteli a helyzet Csehországban, ugyanis ezek az előírások érvényesek a teák forgalmazására vonatkozóan. Ezt ma az 1997. évi 110. törvény szabályozza, módosításokkal. Az általános élelmiszerjelölésekről a 2005. évi 113. rendelet rendelkezik, a részletes szabályok pedig az 1997. évi 330. rendeletben, módosításokkal találhatók.

A probléma az, hogy ugyanúgy mint mások által előre feldolgozott ételeknél, gyakran megfosztják az embert a valódi élménytől. A gyártó akár „gyümölcsteának” is nevezheti a teát, ha minimális mennyiségű idegen gyümölcsöt tartalmaz. A legolcsóbb összetevők (alma, csipkebogyó stb.) alkotják a legnagyobb részt, majd néhány százalék az eredeti termék, és mindezt aromásítják, hogy legyen valami íze (Málnatea esetén nálunk általában 1% málna van benne!). Ha lehet, szánjunk időt arra, hogy saját magunk gyűjtsük be!

A zöld tea pozitív hatása az emberi egészségre régóta ismert és bizonyított. Ezt már a történelem során is észrevették: támogatja a szívet, enyhíti a másnaposságot, stimuláns, csillapítja a szomjat, javítja az emésztést, segít az idegeken, támogatja a húgyúti rendszert és az agyműködést stb. A zöld teának azonban számos olyan hatása is van, amelyeket még nem bizonyítottak: segíthet az Alzheimer-, Parkinson-kór ellen, védelmet nyújthat a rák ellen, kezelheti a szklerózist, megakadályozza a szabad gyökök terjedését (oxidációs folyamatok), támogatja a zsírégetést (5 csésze naponta = 70-80 kalória elégetése).

Japánban ezzel kapcsolatban végeztek egy tanulmányt, és kiderült, hogy a zöld tea fogyasztóknak 16%-kal kisebb az esélyük a korai halálozásra és 26%-kal kisebb az esélyük a szívbetegségekre. Paradox módon Ázsiában az emberek gyakran dohányoznak, de szívbetegségek szinte nincsenek. Úgy vélik, hogy ez éppen a zöld teának köszönhető (itt legalább 1,2 litert fogyasztanak naponta).

Milyen típusú teák találhatók ma a piacon?

A teákat a feldolgozási típus alapján négy csoportba osztják:

• Fehér teák – árnyékban nőnek, hogy csökkentsék a klorofilltartalmat.
• Zöld teák – ezekben minimális az oxidáció.
• Oolong teák – oxidáción mennek keresztül, és optimális időben kell szedni őket.
• Fekete teák – a leveleket megtörik és hosszú ideig nedvesen oxidálják. Fekete teából csak néhány csészét szabad inni naponta (maximum négyet!).