A tűz ma már minden nap szükséges. Használjuk tűzhelyhez, cigarettához, és a munkánk során is. El tudjuk képzelni, hogy minden alkalommal két követ és taplót kellene magunkkal vinnünk, amikor tüzet szeretnénk gyújtani? Szerencsére nem kell ilyeneken gondolkodnunk, mert rendelkezésünkre állnak a gyújtók. Az egyik első gyújtót egy német kémikus találta fel 1823-ban. Ez hidrogént használt és jelentősen különbözött a modern gyújtóktól. Hogyan néznek ki ezek a modern gyújtók, amikről beszélünk? Nézzük meg őket részletesebben.

Csiripés és kattintás

Ha általában szeretnénk jellemezni a gyújtó működési elvét, akkor így nézne ki – A tűz a gáz áramlásának vagy a benzinnel átitatott kanóc meggyújtása során keletkezik. A meggyújtást a kő érdesítésével keletkező szikra okozza, vagy a piezoelektromos kristály összenyomásával. Piezo...micsoda? Nem kell aggódni, erre is kitérünk. Hogyan lehet osztályozni a gyújtókat? Használat alapján személyes és konyhai, töltet szerint pedig benzines és gázos. Mindegyiknek megvannak a maga előnyei és hátrányai, ezért itt be kellene mutatnunk őket.

Gáz, mint olcsó megoldás

A gázgyújtók ma a legelterjedtebbek. Ezek tovább oszlanak utántölthető és egyszer használatos típusokra. Az utántölthetők alsó részén kis szelep található, amelyen keresztül a gáz a nyomás alatt lévő tartályba kerül. A gáz itt folyékony formában van tárolva. A tartályban uralkodó nyomás miatt elég a kijárati elem egy egyszerű szelep. Ezt a szelep egy billenő lemezzel nyitja, kiengedve a nyomás alatt lévő gázt. Ekkor kellene szikra keletkeznie. Ez a szikra kétféleképpen alakulhat ki. Vagy hagyományos módon, amikor a gyújtó részét képezi a kő és a fogazott henger. Erre rányomunk és elfordítjuk. Érdes felülete a kőhöz dörzsölődik, ami szikrát ad ki és meggyújtja a gáz áramlását. A másik lehetőség a piezoelektromos kristály összenyomása. Ez a kristály összenyomódik, a kristályrács ionai közelebb kerülnek egymáshoz – így létrejön egy olyan töltés, amely elegendő a gáz áramlásának szikrával történő begyújtásához. Ezek a gyújtók kiválóak alacsony árukkal. Megbízhatóak és nagyon egyszerűek. Azokért a pár forintért hetente vehetünk egyet, és nem fog fájni nekünk. Panaszkodhatunk csak szeles időben, amikor kialszanak, és használatuk szinte lehetetlenné válik. Mi a teendő?

Higgyünk a hagyománynak

Benzines gyújtók ebben a tekintetben nagyon előnyösek. A test belsejében vatta és csavart kanóc található. Ebbe az üregbe benzint öntünk, amely azonnal beszívódik a vattába és így a kanócba is. A fedél felforgatásakor láthatóvá válik a kanóc fedele. Ebben a fedélben lyukak vannak a láng oxigénellátása érdekében, ugyanakkor védelmet nyújt a szél ellen is. Ezzel különbözik a gázos típustól. Nagyon jól ellenáll a szélnek, ami nagy előnye. A gázgyújtóhoz hasonlóan a benzines testvér is gyújtószerkezettel gyújtható, a vaporációval áztatott kanóc gyúl. A kanócon belül vékony rézdrót van, hogy ellenállóbb legyen és ne égessen túl gyorsan. Benzines gyújtók talán valamivel drágábbak, de biztosítják a biztonságot, a luxust és főként a hagyományokat, amikkel készülnek.

Kérdés az ízlésről

A választás attól függ, mit preferálunk. Valakinek sajnálja letenni akár ezer forintot egy jó minőségű benzines gyújtóra, pedig tíz évig is kitartana. Inkább hetente tíz forintot fizet egy egyszer használatos gázosért. Végül mégis olcsóbban jön ki a benzines. Sőt, ellenáll a szélnek, és masszív konstrukciója sok mindent kibír. Az egyetlen hátránya, hogy a benzines keverék gyorsan elég, amit újra kell töltenünk. Melyik a legjobb túlélésre a természetben? Mi van, ha egyik sem? A benzines mindig a jobb választásnak tűnik. Viszont választhatunk egy speciális hőlégfúvó gyújtót, amely gázzal működik. Ez nagy nyomás alatt áramlik az izzó tekercsre. Ezek a gyújtók érzékenyek a szennyeződésre, de nagyon megbízhatóak a szélben és nedvességben. Válasszunk szükség szerint, és nem fogunk csalódni.