A téli hálózsákok ugyanolyan szigetelőanyagokat használhatnak, mint a tavaszi, nyári és őszi hálózsákok, csak ezekből az anyagokból valamivel többet kell felhasználni. Ennek megvannak az előnyei és hátrányai is. Az előnyök közé tartozik elsősorban az alacsonyabb komfort- és limitáló hőmérséklet, amin a hálózsák használható, a hátrányok viszont nagyobb térfogatot és súlyt jelentenek.
Éppen ezért nem teljesen célszerű (és valójában nem is lehetséges) kompromisszumok nélkül egy univerzális hálózsákot használni egész évben, vagy legalábbis ősztől tavaszig. Ez nem azt jelenti, hogy ne léteznének három évszakos hálózsákok. Velük azonban számolni kell azzal, hogy télen be kell tenni egy betétet a hálózsákba, vagy kívülről egy vízálló huzattal kell segítséget nyújtani, hogy javítsák a hálózsák szigetelési tulajdonságait alacsonyabb hőmérsékleten is.
A téli hálózsákok között elérhetők olyan modellek is, amelyek nem szintetikus szigeteléssel, hanem liba- vagy kacsapehellyel vannak töltve. Bár ezek magas minőségűek és melegek, oda kell figyelni, hogy a hálózsák ne piszkolódjon be, és ha lehet, ne nedvesedjen át túlzottan éjszaka. A pehely ugyanis elég nehezen mosható, de főleg szárítható. Szárításkor a pehely hálózsákot rendszeresen rázni kell, hogy ne veszítse el az ún. loftot, az összefüggő szigetelőréteget. A pehely ugyanis nedvesség hatására összeáll, és elveszíti szigetelő tulajdonságait.
A téli hálózsákok esetében fontosabbak, mint más modelleknél, azok az elemek, amelyek akadályozzák a hőhidak kialakulását. Ilyenek például a cipzárak körüli szalagok, a szigetelt varratok vagy a varrás hiánya, ami potenciálisan gyenge pontot jelenthetne, amely rontaná a szigetelés hatékonyságát.

























































